TDK

Társtémavezető: Dr. Csikós Eszter

A keserű kóla (Garcinia kola) fontos gyógynövény, amelyet Nyugat-Afrika országaiban széles körben használnak. Magvait és leveleit a népi gyógyászatban számos gyógynövény készítményben használják, és a különféle bioaktív vegyületek aktivitása révén potenciális terápiás előnyökkel jár. A munka célja a szakirodalomból összegyűjteni az összes releváns információt a fajról és meghatározni azokat a kutatási témákat, amelyek elvégzése szükséges lenne. A tanulmány alapul szolgálhat a G. kola növénnyel kapcsolatos további kutatásokhoz.

Társtémavezető: Dr. Balázs Viktória Lilla

Az aranyvessző fajok (Solidago spp.) földfeletti részét hivatalos drogként (Solidaginis herba, Solidaginis virgaureae herba) tartja számon mind a Magyar- (Ph. Hg. VIII.), mind az Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur. 10.), amely elsősorban a taxonokban található flavonoidoknak köszönhető. Az aranyvessző fajok – a flavonoidok mellett – illóolajat is tartalmaznak, amelynek gyógyászatban betöltött szerepéről kevés adat áll a rendelkezésünkre. Kutatásunk során célul tűztük ki a Kárpát-medencében legelterjedtebb aranyvessző fajok (S. canadensis, S. gigantea, S. virgaurea) illóolaj összetételének analitikai elemzését, illetve biológiai aktivitásuk összehasonlítását.

A népi növényismeret, az etnobotanikai adatok kutatása napjainkban újra előtérbe került. Bizonyos régiók állandó orvosi és gyógyszerellátással nem rendelkező településein számos adat gyűjtése, valamint bizonyítékokkal nem rendelkező gyógynövényfajok, vagy már ismert taxonok új indikációjára fókuszál a tudományterület. A téma terepi munkát és növénygyűjtést, valamint a feljegyzett fajok szövettani és fitokémiai vizsgálatát foglalja magába.

Társtémavezető: Dr. Farkas Ágnes

A bakteriális biofilmek összetett struktúrák, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az antibiotikum rezisztencia kialakulásához. A méz bizonyított antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik, ám a biofilmekre gyakorolt gátló hatása még kevéssé kutatott. A TDK munka során lehetőség nyílik különböző fajtamézek biofilm képződést gátló hatásának vizsgálatára, összehasonlítására, továbbá a mechanizmus hátterében álló folyamatok kutatására. In vitro mikrobiológiai módszerek segítségével képet kaphatunk a mézek membrándegradáló hatásáról, anti-quorum-sensing aktivitásáról, time-kill vizsgálatokkal pedig a méz hatékonyságának időbeli változása kerül tesztelésre. 

Társtémavezető: Nagy-Radványi Lilla

A méz a hagyományos és a hivatalos orvoslásban egyaránt alkalmazott, részben növényi, részben állati eredetű szer. A különböző mézfajták gyógyászati értéke azonban jelentősen eltérő lehet. A TDK hallgató feladata különböző fajtaméz(ek) antioxidáns és/vagy antimikrobás hatásának vizsgálata különböző in vitro tesztrendszerekben, valamint a különböző botanikai eredetű mézek biológiai aktivitásának egymással történő összehasonlítása.

Társtémavezető: Dr. Papp Nóra

A gyógynövények szövettani bélyegeinek pontos ismerete kiemelkedő jelentőséggel bír a taxonok és drogrészeik pontos azonosítása során. A téma gyógynövényfajok drogként alkalmazott, vegetatív vagy generatív részeinek szövettani vizsgálatát jelenti különböző hisztológiai és mikrotechnikai módszerekkel (pl. levélderítés, mintagyűjtés, tárolás, metszés, festés), valamint a kész preparátumok dokumentálási és elemzési lehetőségeit fénymikroszkópos technikák és számítógépes programok segítségével.

Társtémavezető: Dr. Helyes Zsuzsanna

A gyógynövények számos olyan hatóanyagot képesek előállítani, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, pl. kamilla flavonoidok. Akut és krónikus fájdalmak hátterében a szervezetben kialakult gyulladás is állhat. A megfelelő életminőség szempontjából fontos a gyulladás csökkentése, akár növényi hatóanyagokkal is. A téma keretében a hallgató izolált növényi hatóanyagok, elsősorban karotinoidok, gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejttenyészetben és/vagy in vivo egérmodellben, közben számos farmakológiai vizsgálómódszert sajátíthat el. A téma a gyógyszerkutatás szempontjából is jelentős. A vizsgálatok egy része a Farmakognóziai Intézetben valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben történik.   

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi

Az antibiotikum-rezisztencia, amely többek között összefüggésben van a baktériumok biofilmképző sajátosságával, napjainkban rendkívül sok problémát okoz az egészségügyben. A legtöbb krónikus fertőzés hátterében az áll, hogy a baktériumok biofilmbe rendeződve sokkal ellenállóbbak a kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben, így a fertőtlenítőszerek, antibiotikumok nem alkalmasak a visszaszorításukra. Ennek kiküszöbölése érdekében szükség van új, hatékony szerek kutatására. Az illóolajok lehetséges alternatívát nyújtanak. A kutatómunka során illóolajok, valamint egyes komponensek kölcsönhatásait vizsgáljuk, továbbá antibiotikum és illóolaj együttes alkalmazását kivitelezzük, vizsgálva azt, hogy az antibiotikum és az illóolaj mely kombinációi bizonyulnak eredményesebbnek az antibiotikum rezisztenciával szembeni harcban.

Társtémavezető: Dr. Pandur Edina

A légúti fertőzések nagyon gyakran gyulladásos folyamatokat is kiváltanak. A légúti betegségek terápiájában ezért lényeges, ha egy gyógyszerjelölt egyszerre fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A növényi illóolajok inhalálás útján bejutnak a légutakba és fertőtlenítő-gyulladáscsökkentő hatásuk révén szerepük lehet a légúti betegségek kezelésében. Azonban a terápiás felhasználhatóság szempontjából elvárás, hogy a hatóanyag ne legyen toxikus és allergiás reakciót se okozzon. A TDK téma során a jelölt illóolajok és illóolaj-komponensek gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejtvonal vizsgálatok során választ keresve, hogy mely komponensek lehetnek alkalmasak egy légúti fertőzés kezelésére. A munka során számos molekuláris biológia módszer, pl. PCR, ELISA, Western blot analízis, megtanulására nyílik lehetősége a TDK hallgatónak.

Társtémavezető: Dr. Veres Balázs

Társtémavezető: Dr. Kálmán Nikoletta tudományos munkatárs (ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet)

A légúti fertőzések nagyon gyakran gyulladásos folyamatokat is kiváltanak. A légúti betegségek terápiájában ezért lényeges, ha egy gyógyszerjelölt egyszerre fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A növényi illóolajok inhalálás útján bejutnak a légutakba és fertőtlenítő-gyulladáscsökkentő hatásuk révén szerepük lehet a légúti betegségek kezelésében. Azonban a terápiás felhasználhatóság szempontjából elvárás, hogy a hatóanyag ne legyen toxikus és allergiás reakciót se okozzon. A TDK téma során a jelölt illóolajok és illóolaj-komponensek gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejtvonal (Raw 264.7) vizsgálatok során választ keresve, hogy mely komponensek lehetnek alkalmasak egy légúti fertőzés kezelésére. A munka során számos molekuláris biológiai módszer, pl. PCR, ELISA, Western blot analízis, ROS mérés megtanulására nyílik lehetősége a TDK hallgatónak. 

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi

Az antibiotikum-rezisztencia manapság rendkívüli problémákat okoz az egészségügyben. Ennek kiküszöbölése érdekében szükség van az alternatív gyógyászat folyamatos fejlődésére, a növényi alapanyagú készítmények megújítására. Az illóolajok kémiailag komplexnek mondható anyagok, hiszen fő és minor komponensekből állnak; némely összetevő pedig csupán nyomokban fordul elő bennük. A direkt bioautográfia egy posztkromatográfiás detektálási módszer, amely többek között komplex kivonatok antimikrobás hatásának vizsgálatára ad lehetőséget.  A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi

Társtémavezető: Dr. Horváth Adrienn PhD hallgató

A biofilmek élő vagy élettelen felületen összetapadt mikroorganizmus közösségek, amelyek ilyen formában sokkal ellenállóbbak a kedvezőtlen körülményekkel szemben. Az antibiotikumok használata csökkenti a biofilmet alkotó sejtek által okozott fertőzések tüneteit, viszont magát a biofilmet nem képesek elpusztítani, így szükséges új, az alternatív terápiák területén is alkalmazható növények, növényi kivonatok alapos megismerése. Ahhoz, hogy az illóolajokat kellő hatékonysággal és biztonsággal lehessen használni, nélkülözhetetlen az élő sejtre, szervezetre gyakorolt hatásuknak alapos megismerése. Célunk hatékony biofilm ellenes illóolajok keresése. A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Dr. Pandur Edina

A Parkinson betegség lassú progressziójú idegrendszeri betegség. Gyógyszeres kezelési lehetőségeinek bővítésén jelenleg is több kutatócsoport foglalkozik. A TDK munka során egy in vitro kémiai Parkinson modellt kívánunk létrehozni neuroblasztóma sejtvonalon, majd a későbbiekben ko-kultúrában. Az illóolajok egyes komponensei átjutnak a vér-agy gáton, idegrendszeri hatást kiváltva. A munka során illóolajok és komponenseik hatását vizsgáljuk a fent nevezett modellben választ keresve, hogy van-e létjogosultságuk ezen természetes eredetű anyagoknak a Parkinson-kór terápiájában. A munka során számos molekuláris biológia módszer, pl. PCR, ELISA, Western blot analízis, megtanulására nyílik lehetősége a TDK hallgatónak.

Társtémavezető: Dr. Kemény Ágnes

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi egy. docens

Napjainkban különböző bőrgyógyászati kórképek tünetei sok beteget érintenek. Egyre inkább terjedőben vannak az ún. fito-kozmetikumok és gyógynövény-alapú készítmények bőrgyógyászati területen való alkalmazása. Ezen belül terjed az illóolaj-tartalmú termékek használata is. Azonban nem megfelelő alkalmazással az illóolajok akár allergiás kontakt dermatitiszt is kiválthatnak. Másrészt vannak gyulladáscsökkentő hatással rendelkező illóolajok. A TDK munka során a hallgató feladata illóolaj-tartalmú készítmény összeállítása, majd gyógyszertechnológiai módszerekkel annak vizsgálata és gyulladáscsökkentő hatásának tanulmányozása in vivo bőrgyógyászati kórképek állatmodelljében.

Társtémavezető: Dr. Rák Tibor

Magyarországon elterjedt népgyógyászati módszer különböző szemgyulladásokra (blepharitis, conjunctivitisek stb.) a kamillateás borogatás, mely sajnálatos módon megelőzi az orvosi vizsgálatot és szakmai tanácsadást. A germán kamilla (Matricaria recutita) alkalmazásának nincs megalapozott tudományos háttere, mi több az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a szemészeti szakmai szabályok is felhívják a figyelmet a kamillateás borogatás nyálkahártyán (jelen esetben kötőhártyán) való alkalmazásának súlyos allergizáló hatására, olykor életet veszélyeztető anafilaxiás sokká fajulására. Szakirodalomból ismert, hogy a kamillateákat nem steril módon tárolják és alkalmazzák a szemre külsőleg, így megnövelve az infekciórizikót. Kérdőíves felmérést és klinikai esettanulmányokat követően elvégezzük kereskedelmi forgalomban kapható kamillavirágtea készítmények gyógyszerkönyvi vizsgálatait, majd az elkészített teákat különböző hőmérsékleten és ideig tároljuk, és vizsgáljuk, hogy az idő elteltével mely mikrobák jelennek meg és szaporodnak el bennük.

Társtémavezető: Dr. Gulyás Gergely

A kurkumin egy napjainkban intenzíven kutatott molekula, mely antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokon túl meglepő anti-tumor aktivitást is mutat a szakirodalom szerint. A karotinok, mint az egyetemünkön hosszú évtizedek óta működő Karotinoidkémiai Kutatócsoport kutatási területe, szintén változatos biológiai tulajdonságokkal bírnak, melyek közül az antioxidáns hatás az egyik legjelentősebb. A két molekularészlet összekapcsolása lehetővé tenné az antioxidáns-hatás potenciális további fokozását, valamint az esetleges szinergisztikus, nem várt, újszerű biológiai hatásspektrum vizsgálatát. A kovalens konjugátumok létrehozása a szerves kémiai szintézis eszköztárával lehetséges, így a leendő TDK-hallgató a modern szintetikus szerves kémia módszereivel ismerkedhetne meg elméletben és a gyakorlatban.

Társtémavezető: Dr. Balázs Viktória Lilla

Bizonyított, hogy a baktériumok képesek alkalmazkodni a kedvezőtlen körülményekhez a sikeresebb túlélés érdekében. Ennek érdekében önszerveződő közösségeket alkotnak, amelyeket bakteriális biofilmnek nevezünk. Ilyen formában a baktériumok sokkal ellenállóbak az antibiotikumokkal szemben, az ebből adódó antibiotikum-rezisztencia az egészségügyben jelentős problémákat okoz. Ennek tudatában elengedhetetlen olyan biofilm képződést gátló növények, növényi kivonatok alapos megismerése, amelyek alkalmasak lehetnek a probléma visszaszorítására. A levendula illóolaja régóta ismert, ám biofilm képződést gátló hatását még nem vizsgálták. Kutatásunkkal célunk, hogy alaposabban megismerjük a levendula illóolajának antibakteriális és anti-biofilm hatását légúti pathogénekkel szemben. A vizsgálatok előkészítésére a Farmakognóziai Intézet, a biofilm képződést gátló vizsgálatok elvégzésére az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástan Intézet áll rendelkezésünkre.

A gyógynövények és gyógynövénykészítmények használatának Magyarországon nagy hagyománya van és jelenleg is széles körben alkalmazzák őket különböző célokra. Azonban egyes gyógynövények terhesség alatti használata káros hatásokkal járhat és nagyobb dózisokban a terhesség megszakításához vezethet. Munkánk célja adatokat gyűjteni a Magyarországon vadon élő gyógynövények káros hatásairól és a gyógynövénykészítmények ellenjavallatairól.

Társtémavezető: Dr. Balázs Viktória Lilla

Környezetünkben számos mérgező növényfaj található, melyek véletlenül vagy szándékosan a szervezetbe juttatva különböző súlyosságú mérgezéseket okozhatnak. A legtöbb, toxikológiai szempontból jelentős faj mérgező hatóanyagai ismertek, azonban ezek mennyisége és összetétele változó lehet növényi szervenként, élőhelyenként vagy akár évszakonként is. A TDK munka keretében a hallgató választhatja egy adott mérgező növényfaj toxikológiai jelentőségének feltárását (esettanulmányok alapján), valamint hatóanyag-összetételének vizsgálatát különböző helyszíneken és időpontokban. Másik lehetőség egy adott terület (természetes vegetáció vagy lakókörnyezet) mérgező növényfajainak feltérképezése és toxikológiai jelentőségük megállapítása.

Társtémavezető: Prof. Dr. Bartók Tibor

Társtémavezető: Dr. Balázs Viktória Lilla, egyetemi adjunktus

A fonalasgombák által termelt mikotoxinok a növényvédőszer maradékok mellett a legjelentősebb élelmiszerszennyezők közé tartoznak. A mikotoxinokkal szennyezett élelmiszerek és takarmányok fogyasztása számos megbetegedést okozhat az emberekben és állatokban egyaránt. Veszélyességüket jelzi az is, hogy több mikotoxin élelmiszer alapanyagokban, élelmiszerekben és takarmányokban történő előfordulására EU-s határértékek, illetve ajánlások lettek megállapítva. Az utóbbi évtizedben világszerte egyre több közlemény jelent és jelenik meg gyógynövények mikotoxin szennyezettségével kapcsolatban is. Hazánkban mind a mai napig nem történt ilyen jellegű átfogó felmérés, ugyanakkor a gyógynövények humán célú felhasználása egyre növekszik, amelyben élelmiszerbiztonsági kockázat is rejlik. A hallgató feladata lesz a témakörben részletes irodalmazás elvégzése, részvétel a mikotoxinok gyógynövényekből történő kivonásában (extrakció) és egy szegedi labor közreműködésével a kvalitatív és kvantitatív mikotoxin analízisben.

Társtémavezető: Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi egy. docens

Napjainkban egyre több embert érintenek a légúti fertőzések és a légutak gyulladásos betegségei. Az illóolajokat használják inhaláció formájában az előbb említett esetekben, de elsősorban népgyógyászati tapasztalatok alapján. Ezért szükséges az illóolajok légúti gyulladáscsökkentő hatásának tanulmányozása, amely a gyógyszerfejlesztés szempontjából is ígéretes terület. A téma keretében a hallgató állatkísérletes modellben (egér) vizsgálja különböző illóolajok légúti gyulladáscsökkentő hatását és számos farmakológiai vizsgálómódszert sajátíthat el. A munka részben a Farmakognóziai Intézetben valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben történik.

Társtémavezető: Dr. Farkas Ágnes

Kutatásunk célja a hazánkban nagy egyedszámmal előforduló, gyógyászati és méhészeti szempontból jelentős özönnövények, így a selyemkóró (Asclepias syriaca) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) nektártermelésének elemzése, valamint a virágaikból nyert fajtamézek egészségre gyakorolt hatásának feltárása.

A kutatómunka egyik célkitűzése, hogy tisztázzuk, milyen mértékben hatnak a termőhelyi viszonyok (pl. talaj és mikroklíma) a különböző területeken élő selyemkóró és aranyvessző állományok mézelésére. Kutatásunk másik kérdése, hogy a selyemfű és aranyvessző mézek minősége mennyire eltérő különböző földrajzi eredet esetén. Tisztázni kívánjuk azt is, hogy van-e különbség a mézminták egészségre gyakorolt, pl. antioxidáns és antibakteriális hatását tekintve a botanikai és földrajzi eredet függvényében.

A kutatómunkába bekapcsolódó hallgató különböző részfeladatokat vállalhat:

• nektárprodukció mérése és mintagyűjtés természetes növényállományokban (terepi munka)
• fajtamézek botanikai azonosítása pollenelemzéssel (laboratóriumi, mikroszkópos vizsgálat)
• mézminták kémiai összetételének elemzése (laboratóriumi, kromatográfiás vizsgálat)
• mézminták antioxidáns és/vagy antimikrobás hatásának elemzése (laboratóriumi vizsgálatok)

Társtémavezető: Dr. Mayer Mátyás

1. Solidago taxonok fitokémiai vizsgálata

Az emberi tevékenység következtében évente megközelítőleg hat faj érkezik Európába a többi földrészről. A kontinensünkre érkező növényfajok közül özönnövényeknek nevezzük azokat a fajokat, amelyek sűrű, egynemű állományokat alkotnak, és ezáltal kiszorítják az honos flóra képviselőit.

A Solidago nemzetség tagjai közül az Észak-Amerikából behurcolt és özönnövényként terjedő S. canadensis (kanadai aranyvessző) és S. gigantea (magas aranyvessző), továbbá az őshonos fajként számon tartott S. virgaurea (közönséges aranyvessző) fordul elő a Kárpát-medencében. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph. Hg. VIII.) a fentebb említett fajokat gyógynövényként tartja számon, elsősorban a taxonokban található flavonoidoknak köszönhetően.

A kutatás célja a Kárpát-medencében előforduló Solidago taxonok természetes állományainak felkutatása, továbbá a begyűjtött egyedek flavonoid-tartalmának mennyiségi és minőségi meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) segítségével. Az említett taxonok hatóanyag-tartalmának összehasonlítása nagymértékben hozzájárulhat a Solidago taxonok gyógyászatban betöltött szerepének tisztázásához.

A vadon élő gyógynövények fajgazdagsága és gyakori előfordulása az országra vagy csak egy régióra nézve természeti kincsnek tekinthető. Ennek az értékes természeti örökségnek a kvalitatív és kvantitatív botanikai feltárása fontos kutatási feladat. A gyógynövények elterjedésének felmérése egy meghatározott földrajzi területen végezhető, általában egy természetes növényzeti foltban, illetve egy település, vagy ennél tágabb területen belül történik. A kutatás célja egy vagy több növényfaj elterjedésének feltérképezése, illetve hasonló jellegű és hatású gyógynövények vizsgálata. Az ilyen módon létrehozott adatbázis nagy lehetőséget biztosít különböző szempontú elemzésekre és további kutatások alapjául szolgálhat.

A hagyomány által ismert gyógynövények további részletes laboratóriumi kutatásának célja az aktív komponensek azonosítása és a hatóanyag tartalom meghatározása. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a már használatban lévő jól ismert gyógynövények mellett a rokon, feltételezhetően hasonló hatóanyagokat tartalmazó növényfajok fitokémiai jelentőségének a feltárására. Amennyiben kimutatható, hogy a kutatott vadon élő gyógynövény hatóanyag forrásként szolgálhat, különösen fontos a morfológiai és egyéb, pl. ökológiai tulajdonságainak ismerete, amelyek alapján a termesztésbe vonás potenciális lehetőségeit meg lehet becsülni, illetve tovább vizsgálni.