Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinika
TDK témák
Témavezető: Dr. Frank Dorottya, tartósan távol
A kutatómunka célja egy számos sejtélettani folyamatban szerepet játszó fehérjemódosulás, az O-típusú protein glikoziláció vizsgálata in vitro körülmények között a PDL fibroblasztokabn mechanikai terhelés (nyomóerő) hatására.
Témavezető: Dr. Lempel Edina, egyetemi adjunktus
Fogászati kezelések közben a fogat számos fizikai és kémiai hatás éri, melyek reverzibilis, olykor irreverzibilis változásokat okoznak a pulpában. Ilyen fizikai hatás a hőhatás is, mely nem csupán a fogak preparálása során, hanem azok restaurálási folyamata közben is káros mértékben hathat a fogakra. Az adhezív technikával ellátott fogakat olyan anyagokkal kezeljük, melyek keményedéséhez fénypolimerizációra van szükség. A polimerizációs lámpa által leadott hő jelentős lehet, függően a kavitás és a restaurátum típusától. A polimerizációs folyamat önmagában is hőképző, exoterm folyamat, ami tovább növelheti az anyag kötése során a foggal közölt hő mennyiségét. 6-10 Celsius-fok körüli hőmérséklet emelkedés már a pulpa irreverzibilis károsodását okozhatja. TDK munkánk alatt extrahált fogakon termoszenzoros mérőkészülék segítségével határoznánk meg a polimerizáció során a foggal, azaz pulpával közölt hő mértékét különböző kavitás-mélységek és eltérő típusú műgyanta bázisú kompozit tömőanyagok használata közben.
Témavezető: Dr. Szalma József, egyetemi docens
A szájsebészeti beavatkozások során gyakran kerül sor csontelvételre. A preparáció során nem kívánatos hőt közlünk a csonttal, mely extrém esetben osteonekrózishoz is vezethet. A csontelvétel különböző módozatait (fúró, piezo technika), különböző anyagok csontba ültetésekor keletkező hőmérsékleteket mérjük vizsgálataink során.
Témavezető: Dr. Frank Dorottya, tartósan távol
A fogszabályozó kezelések kapcsán az egyik leggyakrabban előforduló mellékhatás a fájdalom és diszkomfort érzet. Az alacsony energiájú lézerek fájdalom és diszkomfort érzetre való hatását vizsgáljuk a munka során.
Témavezető: Dr. Szalma József, egyetemi docens
A fogorvosi, szájsebészeti implantológiai beavatkozásokhoz nagyon gyakran társul a sorvadt alveoláris csontkínálat helyreállítása, pótlása.
Gyakori csontpótlási technika, amikor saját (ramus, mentum, kálvária, tibia, csípőcsont) vagy kadáver csontblokkal történik a helyreállítás.
Ezen csontblokkok szervülésének egyik kritikus pontja a korrekt, mikro-mozgásoktól mentes fixáció. Ezen célokra blokkrögzítő csavarokat alkalmazunk. Célunk különböző gyártók csavarjainak mechanikai („pull-out” ellenállás, torziós törés) vizsgálata illetve az ismételt használat és sterilezés hatásának vizsgálata a mechanikai paraméterekre.
Témavezető: Dr. Krajczár Károly, szakorvos
Ex vivo vizsgálat: eltávolított humán fogak gyökércsatornáiból, in vitro betört műszerek eltávolítása történik ultrahangos technikával, többféle eszköz illetve preparálási stratégia alkalmazásával. A beavatkozás ideje alatt folyamatosan mérjük a gyökérfelszín hőmérsékletváltozásait. A beavatkozást követően értékeljük a gyökércsatorna morfológiát valamint a preparáló műszer és az eltávolított műszerdarab deformitásait.
Témavezető: Dr. Frank Dorottya, tartósan távol
A kutatómunka célja megvizsgálni, vajon a fogszabályozó kezelés megváltoztatja-e az alsó bölcsességfogak - elsősorban azok az ideg lefutásához vizsonyított - helyzetét, ilteve növeli-e a fogak imapkciójának veszélyét.
Témavezető: Dr. Lempel Edina, egyetemi adjunktus
Retrospektív vizsgálat keretein belül a direkt frontfog-felépítéssel rendelkező páciensek frontfog- és szemfogvezetésének ellenőrzésével keressük az összefüggést a direkt restaurátum törése és a páciens okklúziója között.
Témavezető: Dr. Vajda Katalin, egyetemi tanársegéd
Az európai populációban a leggyakoribb fogszabályozási eltérés a szagittális dimenzióban a disztálharapás (II. osztály). A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogszabályozás Osztályán II. osztályú anomáliával jelentkező páciensek retrospektív vizsgálatát végezzük. A kezelés előtt és után készült laterális teleröntgen felvételeket Hasund- féle kefalometrai analízis alapján értékeljük és a különböző terápiás eljárások szkeletális és dentoalveoláris hatásait elemezzük.
Témavezető: Dr. Marada Gyula, egyetemi adjunktus
Napjainkban, ahogy a várható élettartam növekszik, egyre nő a száma a fogpótlást viselőknek és a páciensek igényei is nagyobbak és jellemzően a rögzített pótlásokat részesítik előnyben. Nagy foghiánnyal rendelkező páciensek esetében ez csak implantátumok alkalmazásával érhető el. A fogászatnak lépést kell tartania a növekvő elvárásokkal, mely a megfelelő funkció és hosszútávú sikeresség mellett a magasfokú esztétika. Egyre jobban előtérbe kerülnek az egyénileg készített implantátumfejek, melyek számos előnnyel rendelkeznek a gyári fejekhez képest. Ilyen pl az implantátum körüli gingiva és az koronaszél fokozott esztétikája, valamint az implantátumtengely korrigálásának lehetősége.
A tapasztalatok alapján több probléma is felmerül alkalmazkor, mint a periimplantitis, illetve a csavarlazulás melyek az implantátum elvesztéséhez vezetnek. Ezek kialakulása a fej-implantátum között létrejövő rés és mikromozgások következménye, oka az egyéni fej nem várt méretbeli különbsége. Hibák léphetnek fel a gyártási lépések során, például a fúrófejek alakjának, vagy kopásának következményeképp, amik így nem tudják elég pontosan létrehozni a kívánt formát. A gépek minősége is nagyban befolyásolhatja a munkát, a gép vibrációra való hajlama, vagy a hőmérsékletingadozás kompenzálására való képessége, amellyel ki tudja iktatni az anyagok hőtágulásából adodó deformitásokat.
A hibák feltételezett kiküszöblése után is készülhet nem megfelelő fej, melynek okát a gyártási munkafolyamat elején keressük. Minden gyártási gépnek van egy tűréshatára a méretbeli különbségekre, amelyet ideálisan kicsire választanak. Az implantátumokhoz gyártott eredeti fejek mérésekor ezen a tűréshatáron belüli értékeket kapunk, de maga az eredeti méret és az intervallum ismeretlen. Amennyiben nem elég nagy számú fej kerül mérésre, a meghatározott méret és tűréshatár különbözhet az eredeti cég adataitól és így a tökéletesen kivitelezett gyártási műveletek ellenére is készülhetnek nem megfelelő implantátum fejek.
Témavezető: Prof. Dr. Radnai Márta, egyetemi tanár
A vizsgálat célja az epilepsziás betegek fogazati státuszának felmérése a Dél-Baranyában, különös tekintettel a fogpótlással való ellátottságra.
A betegek általános adatainak feljegyzése után a beteg, majd a hallgató egy kérdőívet tölt ki az alapbetegségre, illetve a fogazati státuszra vonatkozóan. A vizsgálat alapján rögzítésre kerül a páciens aktuális protetikai, kariológiai, és parodontológiai státusza és képi dokumentáció készül a fogazat jelenlegi állapotáról.
A betegek felvilágosítást kapnak állapotukról, akiknél kezelés szükséges azokat a megfelelő helyre irányítjuk.
A statisztikai feldolgozás módszere a fogpótlások különböző szempontok szerinti kategorizálását, elemzését jelenti az adatgyűjtést követően.
Várhatóan keresztmetszeti kép kapható a betegek ellátásáról.
A vizsgálat helyszíne: PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika (7621 Pécs Dischka Győző u.5.)
A vizsgálat ideje: 2017.február-2017. november
Témavezető: Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó, egyetemi adjunktus
A vizsgálatban szeretnénk kimutatni, hogy a fiatal magyar lakosság miért rendszertelenül jelenik meg fogorvosi ellenőrző vizsgálatokon, illetve miért nem jár fogorvosi kezelésekre. A fiatalok az iskolából kikerülve, az iskolafogászati ellátás után csak saját elhatározásukból mennek fogorvoshoz, ami az esetek döntő részében már csak súlyos fogászati panasz esetén történik. Ennek a helyzetnek az elemzését tervezzük ebben a tudományos vizsgálatban.
Témavezető: Dr. Lempel Edina, egyetemi adjunktus
Különböző mélységű kavitások kompozittal való ellátásakor a polimerizáció által generált hőhatás mérése a pulpaűrben - in vitro vizsgálat.
Témavezető: Dr. Turzó Kinga, egyetemi docens
Az átlagos emberi életkor növekedésével az emberi szerveket, szöveteket pótló anyagok iránti kereslet egyre nő, ezen szövetek pótlására alkalmasak a bioanyagok. A bioanyagok vagy alloplasztikai anyagok élő szervek vagy szervrészek pótlására szolgáló készülékekben használt szintetikus anyagok, amelyek az élő szövettel szoros kapcsolatban működni képesek. Nem lehet semmiféle káros hatásuk és nem válthatnak ki nemkívánatos reakciót a biológiai szervezetből.
A TDK munka során a fogászati implantátumok biointegrációját tervezzük vizsgálni. A titánból (Ti) készült fogászati implantátum az egyik leggyakoribb orvosi implantátum. Olyan biokompatibilis anyagból készített mesterséges pótlás, amelyet az elvesztett fog helyére ültetnek be a fogpótlás viselése céljából. A biointegráció az a folyamat, amely során az alloplasztikai anyag az élő szövetekkel közvetlen kapcsolatba kerül, ott funkcióját hosszú ideig képes fenntartani és ez idő alatt nem fejt ki károsító hatást a biológiai környezetére (Park, 2000).
A bioanyagok sikeres beépülését sok tényező szabja meg, mint például maga az anyag térfogati és felületi tulajdonságai, kivitelezése, biokompatibilitása, a sebészi beültetés technikája, a beteg egészségi állapota, életmódja. A biokompatibilitás az anyagnak azt a tulajdonságát jelöli, amely biztosítja az implantátum és a környező szövetek közötti fiziológiai kapcsolatot (Park, 2000). Kutatásaink során elsősorban a felületi tulajdonságokat és a biokompatibilitást fogjuk vizsgálni.
Park, J.B. (2000). Biomaterials, In: The Biomedical Engineering Handbook, 2nd ed., Vol. I, Bronzino, J.D., (Ed.), IV-1-IV-5, CRC Press and IEEE Press, ISBN 0-8493-0461-X, Boca Raton, Florida, USA
Témavezető: Dr. Gurdán Zsuzsanna, egyetemi adjunktus
Társtémavezető: Dr. Csekő Kata, egyetemi tanársegéd
A fogmozgatáshoz alkalmazott gumi alkatrészek különböző nagyságú erők hatására deformálódhatnak. A felhasználás körülményei közötti viselkedést a gumi tulajdonságainak terhelés nélküli, illetve terhelés hatására bekövetkező változás vizsgálatával lehet meghatározni. Számos fizikai tulajdonsága határozható meg a gumiknak e tekintetben. Vizsgálatunk során elsősorban a szakítószilárdság mérése, illetve változásának követése a cél az idő függvényében.
Témavezető: Dr. Frank Dorottya, tartósan távol
Társtémavezető: Baracsy Gabriella
Myofunkcionális terápia, mely a légzés, nyelés és a testtartás hármas optimalizálásával korrigálja a lágyszöveti diszfunkciókat és növeli a fogszabályozó kezelések hatékonyságát.
Cél: Egy terápiás protokoll megalkotása
Témavezető: Dr. Krajczár Károly, szakorvos
A klinikai kezelések során a betört gyökérkezelő műszerek eltávolítása után e fragmentumokat – amennyiben ez lehetséges – összegyűjtjük. Az így összegyűjtött műszerdarabok elektronmikroszkópos vizsgálatát tervezzük, melyel célunk az eszközre a műszertörés során ható, azt deformáló hatások vizsgálata, illetve a műszereltávolítás során fellépő változások tanulmányozása.
Témavezető: Dr. Frank Dorottya, tartósan távol
A kutatómunka célja, hogy a vegyesfogazati időszakban használatos módszereket összehasonlítsa.
Témavezető: Dr. Lempel Edina, egyetemi adjunktus
Különböző méretű és típusú szemcsékkel történő felületkezelés utáni kompozit minták felszínének SEM vizsgálata, valamint a homokfúvott mintákhoz való kompozit ragasztás erejének tesztelése.
Témavezető: Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó, egyetemi adjunktus
A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Gyermekfogászati Osztályán sok éve szerzett tapasztalataink szerint a magyarországi szülők tudása jelentős hiányosságokat mutat. Az esetek sokfélesége miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a szülőket kellő mennyiségű és minőségű információhoz juttassuk a gyerekek jobb ellátása érdekében. A jelenlegi, kiinduló állapot felmérésére tervezünk vizsgálatot, ahol kérdőív segítségével tájékozódunk a szülők alap felkészültségéről. A munka további részében a tájékoztató anyagok kidolgozását tervezzük.
Témavezető: Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó, egyetemi adjunktus
A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Gyermekfogászati Osztályán sok éve szerzett tapasztalataink szerint az iskolai-óvódai környezetben előforduló balesetek esetén a pedagógusok nincsenek kellőképpen felkészülve ezen sürgősségi esetek megoldására. Az esetek sokfélesége miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az óvónőket és tanárokat kellő mennyiségű és minőségű információhoz juttassuk a gyerekek jobb ellátása érdekében. A jelenlegi, kiinduló állapot felmérésére tervezünk vizsgálatot, ahol kérdőív segítségével tájékozódunk a pedagógusok alap felkészültségéről. A munka további részében a tájékoztató anyagok kidolgozását tervezzük.
Témavezető: Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó, egyetemi adjunktus
Napjainkban komoly számban találkozunk a gyermekkori fogbalesetekkel. Ezeknek az ellátása sokszor helytelen. Keressük az okát annak, hogy ez a baleseti ellátás milyen módon javítható. Felmérést terveztünk arról, hogy a gyermek környezetében élő felnőttek, közülük is a szülők, mennyire felkészültek ilyen balesetek ellátásában.
Témavezető: Dr. Vajda Katalin, egyetemi tanársegéd
Az orthodonciai kezelés elengedhetet feltétele, hogy a páciens együttműködjön a kezelés közben. Kutatómunkánk során az együttműködéshez vezető belső vagy külső motivációt vizsgáljuk.
Témavezető: Dr. Gurdán Zsuzsanna, egyetemi adjunktus
Társtémavezető: Dr. Csekő Kata, egyetemi tanársegéd
A fogszabályozó kezelés során használt clear gumiligatúrák, gumiláncok nagy hátránya a rövid időn belüli elszíneződés. Az eltérő gyártótól származó, különböző típusú elasztikus elemek anyaga eltérő. Vizsgálatunk célja a differens anyagok, kiemelten a dohányfüst expozíció által kiváltott elszíneződés értékelése az idő függvényében, spektrométer segítségével.
Témavezető: Dr. Lempel Edina, egyetemi adjunktus
Frontfogak kompozittal történő direkt felépítése során a fogat érő hőhatások mérése in vitro és in vivo körülmények között.
Témavezető: Dr. Vajda Katalin, egyetemi tanársegéd
A kutatómunka célja, hogy képalkotó eljárás (CBCT) segítségével detektáljuk a rapid palatinális expanzió hatását a felső légutakra.
Témavezető: Dr. Sándor Balázs, egyetemi adjunktus
Társtémavezető: Dr. Radácsi Andrea, szakorvos
Klinikánkon kutatást végzünk a számítógép asszisztált intraosszealis érzéstelenítés alkalmazási területének, hatékonyságának, és esetleges posztoperatív szövődményeinek jobb megértése érdekében. Célunk, hogy a fent említett lokális érzéstelenítési technikát, a fogászatban rutinszerűen használt alsó vezetéses érzéstelenítéssel összehasonlítsuk.
A kutatás során minden önként jelentkező eltérő időpontban kap egy alsó vezetéses érzéstelenítést, illetve egy intraosszeális érzéstelenítést. Az érzéstelenítést követően annak hatékonyságát hidegspray teszttel vizsgáljuk, illetve egy anonim kérdőív kitöltésére kérjük az önkénteseket. Ezek eredményeit értékeljük.
Témavezető: Dr. Vajda Katalin, egyetemi tanársegéd
A disztáharapás (II. osztály) egyik kezelési alternatívája az intraorális rögzített funkciós készülékek segítségével történik. Ezek közül a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Osztályon használt készülékek közül kettő, a Twin Force és a Power Scope, laterális teleröntgen felvételek elemzésével történő összehasonlító retrospektív vizsgálatát végezzük.