Hírek

Sajtószoba - 2018. június 26, kedd

Minden nyolcadik egyetemista külföldi

Nem csak egyre több magyar fiatal tanul külföldön, hanem külföldi diákból is egyre több van Magyarországon. Nyugat-Európából és a fejlődő világ országaiból is egyre többen választják hazánkat. Öt év alatt 7-ről 12 százalékra nőtt az arányuk a teljes hallgatói létszámon belül, igaz, ehhez szükség volt a magyar hallgatók számának visszaesésére is.

Az mindenképpen jó, ha más ország fiataljai nagy számban választják a magyar felsőoktatási intézményeket, hiszen ez arra utal, hogy magas minőségi képzés folyik itt. Az azonban kevésbé jó, hogy a hazai fiatalok egyre kevésbé részesülnek ebből a minőségből a szigorodó felvételi követelmények és a kiterjesztett tandíj miatt.

A tíz évvel ezelőttihez képest 28 százalékkal kevesebb magyar fiatal tanul a felsőoktatásban, ugyanebben az időszakban 79 százalékkal nőtt a külföldiek száma. Ez nagy eredmény, hiszen a külföldi diákok nagyrészt önköltséges képzéseken vesznek részt, az állami ösztöndíjakkal feltehetően csak néhány százan tanulhatnak.

Nagy különbségek alakultak ki az egyes intézmények között: egyrészt a legnagyobb intézmények tudtak sok külföldit vonzani, másrészt a kicsi, specializált intézmények. A közepes, nemzetközileg nem ismert intézmények vannak nehéz helyzetben, náluk sokkal alacsonyabb a külföldi diákok aránya.

A külföldi hallgatók 72 százaléka nyolc egyetemen koncentrálódik:

  1. Debreceni Egyetem (26,6 ezer hallgatóból 4930 külföldi, 18,5%)
  2. Pécsi Tudományegyetem (20 ezer hallgatóból 3734 külföldi, 18,6%)
  3. Szegedi Tudományegyetem (20,7 ezer hallgatóból 3550 külföldi, 17,1%)
  4. Semmelweis Egyetem (10,4 ezer hallgatóból 2932 külföldi, 28,0%)
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem (29 ezer hallgatóból 2822 külföldi, 9,7%)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (22.1 ezer hallgatóból 1827 külföldi, 8,2%)
  7. Budapesti Corvinus Egyetem (11,8 ezer hallgatóból 1731 külföldi, 14,6%)
  8. Állatorvostudományi Egyetem (kétezer hallgatóból 1021 külföldi, 51,5%)

Ma már öt olyan magyar felsőoktatási intézmény is van, ahol a magyar diákok vannak kisebbségben. Különösen fontosak a vidéki egyetemi városokban a külföldi diákok, hiszen Debrecenben, Szegeden és Pécsett is minden 38-45. lakos külföldi diák. Ennek pedig már a helyi gazdaságban is szerepe van. Egy diák nem csak az egyetemnek fontos, hanem élénkíti a helyi gazdaságot is: albérletet vesz ki, étterembe és szórakozni jár, vásárol.

Egy 2017-es tanulmány a három nagy vidéki egyetemvárosban mérte fel a nemzetközi diákok jelenlétének gazdasági hatását: eredményeik szerint 5 diák 6 munkahelyet hoz létre. Havonta egy diák átlagosan 165 ezer forintot költ, ennek nagy része lakhatásra megy el még úgy is, hogy a többség (69 százalék) kollégiumi szállást vesz igénybe.

Az egyetemek esetében a külföldi diákok 13-14 százalékos aránya azt is jelenti, hogy a bevételek nagyobb része származik tőlük, ami akár 20 százaléknál is több lehet, hiszen az angol és más idegen nyelvű képzésekért eleve magasabb tandíjat tudnak felszámolni. Ez persze jó az oktatóknak is, hiszen aki idegen nyelven is oktat, az jóval magasabb bért tud kapni. Enélkül sok szakterületen kétséges, hogy az igen alacsony oktatói bérek mellett lenne-e elegendő tanár. A külföldi diákok tehát nagyon fontosak a színvonal fenntartása és fejlesztése kapcsán is: nélkülük nem lenne elegendő forrás, amiből az oktatókat lehetne fizetni.

Forrás

g7.24.hu

Hírarchívum