Az álhírek képesek átvenni az uralmat a közösségi médiában, különösen a Facebookon. Az egyik támadási célpont a gyógyszeripar, de sokan oltásellenesek, vagy éppen hisznek a homeopátiában (ebben a körben erősen felülreprezentáltak az értelmiségiek és a kisgyermekes anyukák), és a lakosság fele próbálkozott már alternatív medicinával - hangzott el a Medical Tribune keddi, étrendkiegészítőkkel foglalkozó konferenciáján, Krekó Péter előadásában. A Political Capital ügyvezető igazgatója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociálpszichológiai Tanszékének adjunktusa egy 2016-os, a Závecz Research által készített felmérésre támaszkodott.
"Meg kellene vonni az egészségügyi dezinformációs oldalak anyagi forrásait, edukációs kampányokat, tényellenőrző oldalakat kellene indítani, mert nagy veszélynek van kitéve a fiatalabb generáció. A gyerekek, a fiatalok ugyanis ezeken a közösségi oldalon "élnek", ugyanakkor nem védettek az álhírek ellen. A tanulás sem mindig elegendő, ugyanis mindenki megvezethető iskolázottságtól, életkortól függetlenül" - mondta Krekó Péter.
Saját kutatásuk szerint egyre nagyobb teret nyer az internetes étrendkiegészítő vásárlás, minden ötödik (általuk) megkérdezett személy vett már online ilyen terméket - mondta dr. Fittler András, a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense, akinek előadásából az is kiderült, hogy a patikákkal szemben nincs adat arról, hogy hány legális étrendkiegészítő forgalmazó van. Bár a letiltott termékek többsége hazai online forgalomban nem kapható, ám külföldről sokszor megrendelhető. Fittler András szerint kulcsfontosságú a forgalmazó kiléte, megbízhatósága, ám igazán nem működnek fékek ezen a piacon.
Még kevés cikk jelent meg az MTA támogatásával indított tudomany.hu portálon - amelynek célközönsége minden gondolkodni hajlandó ember -, ám elkezdődött a harc az áltudományok és a tudományos analfabetizmus ellen. A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítése sok energiát, ráfordítást igényel Fábián István, a honlap felelős szerkesztője, a Debreceni Egyetem professzora szerint. Néhány példával illusztrálta, miként vezetik félre az embereket áltudományos magyarázatokkal, sőt, miként tesznek szert busás bevételekre egyesek mások félrevezetésével.
Az előbbire példa a vízzel hajtott autó, ami azért vicces, mert a víz szétválasztása alkotóelemeire több energiát igényel, mint amennyit a felszabaduló hidrogén elégetésével nyernek; az utóbbira pedig a mindenféle divatos vizek szolgáltak: szűz víz, smart víz, yin és yang víz (mind a terméket, mind a mellékterméket eladják a csapvíz több százszoros áráért). Nem kímélte a homeopátiát, a vércsoport szerinti diétát sem - az utóbbira 274 millió találatra lelt a Google-n, míg a kérdés tisztázására csak a töredékét. Az embereket nem csak a hiszékenység, tudatlanság fordítja az áltudományok felé, de a "hinni akarás", a könnyebb megoldás választása is, hiszen sokkal egyszerűbb valami csodaszert bekapni, mint elmenni egy kellemetlen vizsgálatra.
Mindössze 1300 patika (az összes durván fele) jelentkezett arra a programra, amelyben logót (zöld mezőben É betű) kapnak a megbízható étrendkiegészítőt árusító gyógyszertárak. A betegek ezt nem figyelik, a patikákat pedig nem igazán ösztönzi semmi a részvételre. Mint dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója rámutatott, a patikába betérő beteg nem tudja, hogy bajára gyógyszer, vény nélküli szer, vagy étrendkiegészítő (ami egyébként az élelmiszer kategóriába tartozik) lenne jó, ezért nagymértékben a patikusra bízza magát, így a gyógyszerészt felelősség terheli. Bár szeretné a Hungaropharma teljes körben elérni, hogy minősített gyártó termékeit forgalmazza, egyelőre 86 százalékos ez az arány, miként az is, hogy az étrendkiegészítők életciklusa rövid, és jóval kevesebb ideig vannak forgalomban, mint a gyógyszerek.