Hírek

Sajtószoba - 2019. április 29, hétfő

Csontvelő transzplantáció - életet menthet az egyszerű vérvétel

Sokan azt hiszik, hogyha csontvelő transzplantációról van szó, akkor komoly műtétnek kell alávetniük magukat, hogy segítsenek. Pedig a legtöbb esetben csupán egyszerű vérvételről beszélünk, szó sincs komolyabb beavatkozásról. A transzplantációra váró leukémiás, és más vérképzőszervi vagy immunhiányos, daganatos betegeknek viszont ez mentheti meg az életét.

Kétféle csontvelő transzplantáció, vagy helyesen mondva őssejt átültetés létezik atudomány jelenlegi állása szerint. Mindkettő esetében elmondható, hogy habár az átültetéshez régebben csakis csontvelőből nyerték a sejteket, körülbelül 15 éve már a vénákból vesznek hozzá vért.

A csontvelő levétel valóban nagyon agresszív beavatkozás, mára azonban a technológiák fejlődésének köszönhetően az esetek kis százalékában van csak szükség csontvelőből nyert őssejtre, amikor a vérből kinyert őssejtek nem megfelelő számúak, illetve néhány csontvelői elégtelenség esetében.

1999 óta autológ őssejt átültetést hajtanak végre a pécsi klinikán, ami azt jelenti, hogy az ember saját őssejtjeit ültetik a szervezetébe vénás katéteren keresztül. Ez abban az időpontban történik, amikor az orvosa szerint a beteg a szakmai követelmények alapján a legjobb állapotban, orvosi nyelven remisszióban van. Tavaly 55 ilyen átültetést végeztek. Az autológ átültetések során az elmúlt öt évben egyetlen esetben sem volt szükség csontvelő levételére a pécsi klinikán.

Dr. Alizadeh Hussain, a Klinikai Központ hematológiai tanszékvezető orvosa szerint minden esetben sikerült vérvétel útján megfelelő számú őssejthez jutniuk. Általában a csontvelői (heveny leukémia) és a nyirokcsomós daganatos betegségeknél végzik az autológ őssejt átültetést. Nagyon ritkán a szisztémás autoimmun betegségek esetében is alkalmazható az autológ átültetés, illetve egyre több adat van arra vonatkozólag is, hogy a szívinfarktus túlélőinek, az érrendszeri betegségekben és a szklerózis multiplexben szenvedőknek is tudnak segíteni ezzel.

A másik fajta transzplantáció az úgynevezett allogén őssejt átültetés, amikor nem a saját sejtjeit ültetik a betegbe, hanem a testvérét, a családtagét, netán idegen sejtdonorét. Korábban csak a közel 100 százalékban a betegével megegyező HLA-val (humán leukocita antigén, a vérsejtek felszínen lévő fehérje) rendelkező sejtekkel tudtak állapotjavulást elérni, ma azonban már elég az 50 százalékos egyezés is. Ez a módszer rendkívül bonyolult és speciális körülmények is szükségesek hozzá, a pécsi klinikán egyelőre nem alkalmazzák, csupán Budapesten és Debrecenben elérhető. Előnye, hogy nem kell hónapokat várni a donorra.

Az orvos szerint az autológ módszerről nem mondható el, hogy 100 százalékos gyógyuláshoz vezet, azonban a betegségmentes időszakot lényegesen meghosszabbítja. A beavatkozást ugyanis kétszer is meg lehet ismételni, amennyiben kiújul a daganat.

"Nem ritkán - a mielómás és limfómás esetek 20-30 százalékában - a transzplantáció vezethet teljes gyógyuláshoz is, ha megfelelő időben végzik az átültetést és a fenntartó kezelésen is részt vesz" - nyilatkozta dr. Alizadeh Hussain, aki az allogén átültetésről elmondta, hogy ha megfelelő a donor és időben kezdik a kezelést, sokkal nagyobb esélyben vezet gyógyuláshoz, körülbelül 60-70 százalékos az arány. 

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a transzplantáció mindkét módja - főleg az allogén forma - hosszú távon szövődményeket okozhat, a beteg több szervének érintettsége, a fertőzésveszély, és a különböző mellékhatások miatt. Előfordulhat, hogy a betegnek éveken keresztül plusz gyógyszereket kell szednie és az életminősége is romolhat. A betegek 10-30 százalékánál az is előfordulhat, hogy a beadott őssejt a szervei ellen kezd el működni és kilökődési problémákat okoz, ez ellen azonban egyre jobb megelőzési és kezelési módszerek vannak. 

Ahhoz, hogy valaki donor lehessen, teljes körű kivizsgálás kell. Ha az eredmények megfelelőeknek bizonyulnak, akkor az úgynevezett HLA, vagyis a humán leukocita antigén vizsgálata következik. A donort ezután anonim módon rögzítik egy nemzetközileg elérhető regiszterbe, így a világon mindenhol elérhetőek az adatok.

Jelenleg megfelelő számú donor áll ahhoz rendelkezésre, hogy jól működjön az ellátás - a világon körülbelül 30 millió regisztrált sejtdonort tartanak nyilván. A gond inkább az, hogy egyes betegek nem reagálnak megfelelő módon a transzplantációt megelőző kezelésekre, és emiatt az átültetés nem javasolt.

Amennyiben őssejt-donornak jelentkezne, érdeklődjön a Magyar Őssejtdonor Regiszternél a hbmdr@ovsz.hu e-mail-címen, vagy a 06-1-372-4296, 06-1-372-4405, 06-1-372-4437 telefonszámok egyikén.

Forrás:

pecsma.hu

Hírarchívum