In memoriam Prof. Dr. Kett Károly (1930-2012)
Dr. Kett Károly 1930-ban született a Pécstől 15km-re fekvő Lothárdon. Elemi iskoláit a környező falvakban végezte. Pécsett a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. Mint többször elmondta és sérelmezte, igazságtalannak tartotta, hogy bár megfelelt, azonnal nem vették fel az egyetemre származása miatt. Egy ipari vállalatnál dolgozott norma elszámolóként. Az Orvosi Egyetemet summa cum laude eredménnyel végezte. Bőrgyógyász állást kapott, majd Pécs sebészeti intézeteiben végigjárta a ranglétrát, a gyakornoktól az egyetemi tanárig. A II., majd I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott, 1971-ben a kandidátusi minősítés megszerzése után egyetemi docensként tevékenykedett. Egyetemi tanárrá 1987-ben nevezték ki, ekkor kapott megbízást az újonnan alakult Sebészeti Tanszék vezetésére.
Szakorvosi képesítést szerzett általános sebészetből, baleseti sebészetből, ortopédiából és plasztikai sebészetből. Érdeklődési köre kezdetben a baleseti sebészet volt. Hosszabb időt töltött a linzi Unfallkrankenhausban, a híres Böhler Intézetben. Később az általános-, elsősorban daganatsebészet vonzotta, új utakat keresett. Az önmagát záró hasfali vékonybél vendégnyílás készítését Svédországban tanulta. Újdonság volt, a műtét bél- és urológiai betegek életminőségét javította. Sokan még ma is hálával gondolnak Kett Professzor Úrra. Tudományos kutatásként kezdte, majd a gyakorlatban is alkalmazta az emlődaganatok hónalji áttéteinek kontrasztanyagos, radiológiai vizsgálatát. Megszervezte a betegek kezelését. A világ egyik vezető intézményében képeztetett terapeutákat, maga pedig egy egyszerű, otthoni kezelésre is alkalmas gépet szerkesztett. Aktívan részt vett az 1995-ben induló emlődaganat-szűrőállomások létesítésében és működtetésében.
1993-ban habilitált. 1995-től a Sebészeti Tanszék társprofesszora, majd 2001-től 2004-ig az Egyetem emeritus professzora.
Tudományos közleményeinek száma 90 feletti, 4 könyvrészletet írt, tudományos előadásainak száma több, mint 200. Tagja volt több magyar és nemzetközi sebészeti és onkológiai társaságnak, ezek közül talán a Nemzetközi Lymphologiai Társaság emelhető ki.
Szerette a technikát, mechanikát. 1968-ban szív-tüdőpumpát konstruált. Stoma-záró eszközét és egy, a laparoscopos sebészetben alkalmazható műszerét szabadalom védi.
Nem gyűjtötte a kitüntetéseket, de munkáját több szakmai fórumon elismerték.
Aktivitását sokáig megtartotta, sokat foglalkozott a nyirokkeringéssel, a korábbi eredmények feldolgozásával, újraértékelésével. Ahogy lenni szokott, ezekre egyre kevesebb, a lassan előrehaladó, a mindennapokat nehezítő betegségekre egyre több időt fordított. Ahogy mozgása nehezült, ideje nagy részében a TV és számítógép elé kényszerült. A betegségek őt sem kímélték, az utóbbi hetekben az események felgyorsultak, a maradék erő elfogyott, névnapján, november 4-én elhagyott bennünket.
Nyugodjék békében.
Dr. Szilágyi Károly
c. egyetemi docens