XIII. Magyar Gyógynövény Konferencia

Gyógyszerészet - 2013-12-07 - 684,685,686,687. oldal

A tudományos program

Az első, "Botanika, termesztés, nemesítés" szekció nyitóelőadását Zámboriné Prof. Németh Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetője tartotta "A molekuláris genetika eredményei gyógynövény drogok és termékek azonosításában" címmel. Előadásában a gyógynövénydrogok azonosítására alkalmazható modern, a molekuláris genetika vívmányait is felhasználó módszereket ismertette. Radácsi Péter "A vadon termő gyógynövények és hasznosításuk lehetőségei a lakossági köztudatban" című előadásában a "Traditional and Wild" nemzetközi projekt keretében a vadon termő növények gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos hazai felmérés eredményeit ismertette. A BCE Gyógy- és Aromanövények Tanszékének munkatársai által végzett online kérdőíves ismeretfelmérés szerint, bár nagy az érdeklődés a gyógynövény alapú termékek iránt, a növényismeret vegyes képet mutat. Gonda Sándor, a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Farmakognóziai Részlegének munkatársa "Endofitonok szerepe a gyógynövények hatóanyag-termelésében" címmel a növények belsejét tünetmentesen kolonizáló gombák gyógyászati perspektívájáról adott áttekintést. Farkas Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Tanszékének adjunktusa "A hegyi árnika (Arnica montana L.) és a mexikói árnika (Heterotheca inuloides Cass.) elkülönítése anatómiai bélyegek alapján" című előadásában egy aktuális drogazonosítási probléma megoldásában alkalmazott klasszikus farmakognóziai módszerek eredményeiről számolt be.
A "Fitokémia, fitoanalitika" szekcióban három előadás hangzott el. Prof. Hohmann Judit, az SZTE Farmakognóziai Intézetének vezetője "Vegyületek azonosítása, mint a növényi kivonatok kémiai jellemzésének alapja" című előadásával a növényi hatóanyagok kémiai vizsgálatának módszereit foglalta össze. A legmodernebb szerkezetazonosítási módszereket is bemutató. előadás példákon keresztül illusztrálva tárgyalta a növényi kivonatok komponensazonosításának kérdéseit, rámutatva az összetétel-vizsgálatok specifikumaira és problémáira. A szekció második előadásában prof. Bernáth Jenő (BCE) "Nyugtató hatású teakészítmények értékelése" című előadásában a teákkal kapcsolatos jogszabályi hiányosságokból adódó visszásságokra mutatott rá. A záró előadásban Jedlinszki Nikoletta (SZTE Farmakognóziai Intézet) több gyógynövény példáján mutatta be a folyadékkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometrométer alkalmazhatóságát növényanalitikai feladatok megoldásában ("HPLCMS alkalmazása növényi anyagok analitikájában").
A pénteki harmadik szekció ("Fitokémia, farmakológia") Zupkó István (SZTE Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet) összefoglaló előadásával kezdődött, aki "Növényi tartalomanyagok szerepe a kemoprevencióban" címmel újszerűen foglalta össze a kemopreventív hatású növényekkel és növényi vegyületekkel kapcsolatos ismereteket. Parizsa Péter (DE Növénytani Tanszék, Farmakognóziai Részleg) "Algakivonatok hatásvizsgálata patkány és egér modellen" címmel a témával kapcsolatos szakirodalmi összefoglaló után saját kutatási eredményeiről is beszámolt. A szekció keretében két előadás hangzott el a máriatövisről, amelyet a Gyógynövény Szakosztály 2013-ban az Év Gyógynövényének választott (bővebben: www.evgyogynovenye.hu). Prof. Blázovizs Anna, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének vezetője a növénnyel kapcsolatos preklinikai vizsgálatokat foglalta össze, kitérve a hazai vonatkozásokra is ("Kísérletes kutatások bioaktív vegyületek hatásmechanizmusának tanulmányozására - Silibinin"). Prof. Pár Alajos (PTE, I. Belgyógyászati Klinika) a szilimarinnal végzett klinikai kutatásokat, köztük a legújabb, hepatitiszvírus-ellenes hatással kapcsolatos eredményeket ismertette ("A sziIimarin hatásossága a klinikai vizsgálatok tükrében").
A második nap tudományos programja a "Parlagfű: gyomnövény vagy gyógynövény?" szekcióval kezdődött. A téma aktualitását az adta, hogy bár a parlagfű százezrek létét keseríti meg légúti allergiát okozó hatásával, mégis egyre többen használják (és árusítják) a növényből készült termékeket legkülönbözőbb betegségek kezelésére és gyógyítására. Csupor Dezső bevezető előadása után Kiss Tivadar (SZTE Farmakognóziai Intézet) "Allergia a (növény)családban - Parlagfű és társai" címmel a keresztallergia kémiai alapjairól beszélt, különös tekintettel a növények szeszkviterpén-tartalmára. Csecserits Anikó növényökológus a parlagfű visszaszorításának lehetőségeit, az ezzel kapcsolatban hazánkban végzett kutatások eredményeit ismertette ("Miért van ilyen sok parlagfű Magyarországon?"). Prof. Juhász Miklós (SZTE Növénybiológiai Tanszék) az allergiát okozó pollenek szerkezetéről, a témával kapcsolatos biológiai és ökológiai szempontokról beszélt ("Mitől allergén a parlagfű virágpora?"). Prof Németh Péter (PTE Immunológiai és Biotechnológiai Intézet) a parlagfűallergia okairól, a deszenzibilizálás lehetőségéről adott összefoglalást ("A parlagfű allergia immunpatológiai háttere"). Kiricsi Ágnes (SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) "Parlagfű: a leggyakoribb légúti allergén" címmel a légúti allergiák modern terápiás és diagnosztikai elveit és gyakorlatát ismertette. Kvell Krisztián (PTE Immunológiai és Biotechnológiai Intézet) egy fejlesztési stádiumban lévő módszerrel kapcsolatos saját eredményeket mutatott be ("Orális tolerancia kiépítése parlagfű pollenre").
A második szekcióban ("Ártalmatlan vagy veszélyes? A mérleg két serpenyője") a gyógynövények mellékhatásaival és interakcióival kapcsolatos előadások hangzottak el. 

Dokumentum(ok)