Új Dunántúli Napló - 2014-11-03 - 14. oldal
Miseta Attila, az orvoskar dékánja szerint a Nádor Galéria megmentése valóban közérdek
Az Általános Orvostudományi Kar és a Művészeti Kar összefogásával éledt újjá a nagy múltú, ám hányatott sorsú Nádor Szálló épülete, ahol tavasz óta fogadja a látogatókat a közös fenntartásban álló galéria. A tervek szerint jövőre a kiállításokon felül egyéb programok is várják az érdeklődőket a felújított épületben.
Az egykori Nádor Szálló rendszerváltás utáni viszontagságairól talán már könyvet is lehetne írni, ám úgy tűnik, hogy legalább a patinás épület egy részének a sorsa a rendeződik, miután 2014 eleje óta az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) és a Művészeti Kar közös bábáskodása alatt működik a Nádor Galéria. Mindez ráadásul csak a kezdet: jövő év elején felújítást és ennek révén a programkínálat bővítését tervezik az üzemeltetők.
Az egykori szálló épületében 2009-ben kialakított galéria sorsa sokáig kétséges volt, miután nem volt állandó gazdája. Ezen változtatott a két egyetemi kar összefogása, amely révén mind az üzemeltetést, mind a programszervezést közösen oldják meg. Bár az orvostudomány és a művészet első ránézésre távol áll egymástól, mindez egyáltalán nincs így dr. Miseta Attila, az orvoskar dékánja szerint. A két kar közötti jó viszony hosszú időre tekint vissza, az orvoskaron pedig rengeteg a művészet iránt érdeklődő, avagy akár azt művelő diák és oktató van jelen. Miseta Attila emellett úgy véli, hogy a Nádor Galéria megmentése közérdek is. Az MK megkeresését tehát nagy örömmel fogadták az orvoskaron, és a közös munka is hamar elindult.
Az eredeti terv egy olyan galéria kialakítása és fenntartása volt, amely elsősorban a művészeti kar és az orvoskar diákjai, dolgozói számára szolgál kiállítótérként, mondja Maróti Péter, az orvoskar hallgatói önkormányzatának (ÁOK HÖK) elnöke, ám mindez azóta továbbfejlődött: a galéria egyben közösségi térként is üzemel, és nem titkolt célja, hogy az egyetemistákon felül a városlakókat is megszólítsa.
Ennek elérése érdekében első lépésként mintegy másfél millió forintból újították fel az év elején a galériát, a pénzt az ÁOK HÖK biztosította. Ezáltal lehetővé vált a folyamatos nyitva tartás, ám mindez csak a kezdet: a 2105 elejére tervezett következő hullámban ülőhelyeket, hangosítást, vendéglátó-infrastruktúrát építenek ki, így pedig a lehetséges programok köre is bővül: többek között zenei tehetségkutatók, szakmai előadások szerepelnek a tervek között.
Bár ahogy Maróti Péter fogalmaz, egyelőre nem állnak százszázalékosan készen, az érdeklődés már most is nagy, egyre több megkeresés érkezik a szervezőkhöz, és egyre többen térnek be napközben a Nádorba. Mindez véleménye szerint jól mutatja, hogy komoly igény van a belvárosban egy ehhez hasonló helyre. A programszervezést a két kar szoros együttműködésben valósítja meg: az orvoskar részéről egy hallgatói csoport gyűjti össze a beérkező igényeket, majd ezeket a Művészeti Kar dékáni hivatalával egyeztetik; itt Lengyel Péter dékánhelyettes felel a Nádor Galéria ügyeiért. A programszervezők ezenkívül pályázatok kiírásával is serkentik az érdeklődést, nagy sikerrel, már a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete is jelezte, hogy szakmai programokat szeretne tartani a Nádorban.
