magyarhirlap.hu - 2015-03-11
A Felsőoktatási Kerekasztal által már tavaly elfogadott stratégia szerint 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni a felsőoktatásba. Csakhogy jelenleg az érettségizők többségének nincs nyelvvizsgája, így a hátralévő öt évben igen jelentős változásnak kellene lezajlania a közoktatás területén az idegen nyelv tanításában. Az államtitkárság szerint a kedvező folyamatok már elindultak.
A cikk feltünteti még az alábbi csomóponti kérdéseket a felsőoktatási stratégia legfontosabb pontjaiként:
• Az ország térszerkezetéhez igazodó, hierarchikus, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása. A határon túli magyar oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése, a magyar felsőoktatás nemzetközivé tétele, a hallgatói és az oktatói-kutatói nemzetközi mobilitás növelése.
• Növekvő „bemeneti és kimeneti” minőségi követelmények a hallgatókkal szemben. Például a természettudományos képzésben az emelt szintű érettségi.
• Intézmények közötti oktatási és kutatási együttműködések – közös képzések indítása, meghatározó intézmények mentori szerepének erősítése, átjárhatóság.
• A hallgatói önkormányzati rendszer újraszabályozása. Meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket az elhibázott PPP-konstrukciók miatt keletkezett, saját erőből kigazdálkodhatatlan adósságoktól.
• Változatlan állami szerepvállalás mellett csökkenteni az intézmények költségvetési forrásoknak való kitettségét, javítani piaci forrásbevonó képességüket, társadalmi-gazdasági szerepvállalásukat.
• Oktatók és kutatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerének bevezetése.
• 2017-ig be kell fejezni a pedagógusképzés teljes megújítását. A tanárképzés rendszere erősebben kapcsolódjon a köznevelés szakemberigényével. Ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy a következő tíz évben mintegy ötvenezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor a köznevelés terén még évekig a gyermeklétszám csökkenésével kell számolni. Így összességében évente kétezer-kétezer-ötszáz tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett fiatal pedagógusra lesz szükség.
• A gazdaságtudományi képzési terület eredményes és nemzetközi szinten is versenyképes működtetéséhez csökkenteni kell az alapképzési szakok számát.
• A kutatói létszám bővítése a 2012-es 37 ezerről 2020-ig 56 ezerre.
• A szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhetnének, ezért létrehoznak egy új típusú alapképzési szakot – üzemmérnök, üzemgazdász.
• Gyakorlat- és hallgatói munkavégzés-központúvá tenni az oktatást.
http://magyarhirlap.hu/cikk/19481/Prioritas_a_nyelvoktatas_fejlesztese