Prioritás a nyelvoktatás fejlesztése

2015. március 12.

magyarhirlap.hu - 2015-03-11 

A Felsőoktatási Kerekasztal által már tavaly elfogadott stratégia szerint 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni a felsőoktatásba. Csakhogy jelenleg az érettségizők többségének nincs nyelvvizsgája, így a hátralévő öt évben igen jelentős változásnak kellene lezajlania a közoktatás területén az idegen nyelv tanításában. Az államtitkárság szerint a kedvező folyamatok már elindultak.

A cikk feltünteti még az alábbi csomóponti kérdéseket a felsőoktatási stratégia legfontosabb pontjaiként:

• Az ország térszerkezetéhez igazodó, hierarchikus, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása. A határon túli magyar oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése, a magyar felsőoktatás nemzetközivé tétele, a hallgatói és az oktatói-kutatói nemzetközi mobilitás növelése.

• Növekvő „bemeneti és kimeneti” minőségi követelmények a hallgatókkal szemben. Például a természettudományos képzésben az emelt szintű érettségi.

• Intézmények közötti oktatási és kutatási együttműködések – közös képzések indítása, meghatározó intézmények mentori szerepének erősítése, átjárhatóság.

• A hallgatói önkormányzati rendszer újraszabályozása. Meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket az elhibázott PPP-konstrukciók miatt keletkezett, saját erőből kigazdálkodhatatlan adósságoktól.

• Változatlan állami szerepvállalás mellett csökkenteni az intézmények költségvetési forrásoknak való kitettségét, javítani piaci forrásbevonó képességüket, társadalmi-gazdasági szerepvállalásukat.

• Oktatók és kutatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerének bevezetése.

• 2017-ig be kell fejezni a pedagógusképzés teljes megújítását. A tanárképzés rendszere erősebben kapcsolódjon a köznevelés szakemberigényével. Ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy a következő tíz évben mintegy ötvenezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor a köznevelés terén még évekig a gyermeklétszám csökkenésével kell számolni. Így összességében évente kétezer-kétezer-ötszáz tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett fiatal pedagógusra lesz szükség.

• A gazdaságtudományi képzési terület eredményes és nemzetközi szinten is versenyképes működtetéséhez csökkenteni kell az alapképzési szakok számát.

• A kutatói létszám bővítése a 2012-es 37 ezerről 2020-ig 56 ezerre.

• A szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhetnének, ezért létrehoznak egy új típusú alapképzési szakot – üzemmérnök, üzemgazdász.

• Gyakorlat- és hallgatói munkavégzés-központúvá tenni az oktatást.

http://magyarhirlap.hu/cikk/19481/Prioritas_a_nyelvoktatas_fejlesztese

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!