Új Dunántúli Napló - 2015-10-13 - 1,2. oldal
Egy évvel ezelőtt lapunkban már beszámoltunk arról a projektről, amely a mesterséges megtermékenyítés sikerességét növeli úgy, hogy kiszűri a nem életképes embriókat. A munka második fázisa jelenleg is zajlik azzal a céllal, hogy külföldi vagy hazai ipari partnereket találjanak az eredmények klinikai hasznosítására. Aminek meg is van az eredménye: a pécsi egyetemen komoly tárgyalásokat folytatnak egy magyar céggel, amely lát fantáziát a fejlesztésben.
Egy évvel ezelőtt lapunkban már beszámoltunk arról a projektről, amely a mesterséges megtermékenyítés sikerességét növeli úgy, hogy kiszűri a nem életképes embriókat. Kimutattak ugyanis egy olyan fehérjét, amelynek a megléte biztosan azt eredményezi, hogy nem fog megszületni a gyermek. Dr. Bódis József ötletgazda és vezető kutató akkor elmondta: egyelőre az elmélet szintjén állnak, a gyakorlati megvalósításra még várni kell, ám az eredmény már önmagában is világraszóló, olyan, amire sokan felkapják majd a fejüket.
A tavalyi cikkünkben azt írtuk: még nem tudni, hogy a fehérje magas arányát kimutató technikai háttér mikor áll majd készen. Nos, azóta eltelt egy év, s most már valóban küszöbön az áttörés.
- A projekt 2012-ben indult, s elvileg kétéves volt - mondta el lapunknak Vermes István professzor, a program szakmai vezetője. - Azért fontos az "elvileg" szó, mert azóta is ezzel foglalkozunk, egészen konkrétan a Pécsi Tudományegyetem négy intézete, azaz valóban multidiszciplináris a kutatás. A munka második fázisa jelenleg is zajlik azzal a céllal, hogy külföldi vagy hazai ipari partnereket találjunk az eredmények klinikai hasznosítására. Aminek meg is van az eredménye: komoly tárgyalásokat folytatunk egy magyar céggel, amely lát fantáziát a fejlesztésben, a technikai háttér kialakításában. Ez több okból is hasznos lenne. Egyrészt nyilván a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát nagy mértékben növelné, s így boldoggá tudna tenni sok-sok családot, ha a fehérjekimutatást gyorsan és nagy mennyiségben el tudnánk végezni, másrészt Pécsre települne egy komoly, nagy vállalat, s ezzel a város ipara is új lendületet kapna.
Több mint 150 ezren
Magyarországon ma a felmérések szerint a meddő párok száma 150-180 ezer közé tehető. Meddőségnek azt nevezzük, ha az egy éven át tartó, védekezés nélküli aktív nemi élet mellett sem jön létre terhesség. Amennyiben természetes úton nem jön létre a terhesség, a petesejt megtermékenyítése és visszaültetése laboratóriumi körülmények között is lehetséges. Ha kizárták a meddőség minden lehetséges okát, és kezelték az alapvető problémákat, elsőként mesterséges spermiumfelhelyezéssel (inszeminációval) próbálkoznak. Amikor az inszemináció nem segít, vagy a spermiumszám túlságosan alacsony, akkor kerülhet sor a petesejt és hímivarsejt mesterséges úton történő találkozásának elősegítésére.
Pécsett született az első magyar
Pécs a lombikprogramban mindig is úttörő volt: 1988. augusztus 24-én, a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján született meg az első magyar lombikbébi. Két évvel korábban kezdődött meg a mesterségesen létrehozott terhesség kísérleti program. Másfél éven át folytak az állatkísérletek, aminek során óriási gyakorlatra tett szert a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, amely 1987 decemberében hazánkban elsőként hajtott végre sikeres beavatkozást egy tíz év óta meddő házasságban élt fiatalasszonynál.
Különösen gyakori az ikerterhesség
A mesterséges megtermékenyítés esetén gyakran számolni kell az ikerterhesség kockázatával. A nemzetközi irodalom szerint az esetek nagyjából 25-35 százalékában lehetséges a többesterhesség. Ezek természetesen még inkább igénybe veszik az anyai szervezetet, ezért különös odafigyelést igényelnek a várandóság ideje alatt. Amennyiben fennáll az életképtelenség vagy egyéb betegség, a modern technikáknak köszönhetően már lehetőség van az embriók számának korlátozására, az egészséges embrió életben tartására.
