Hírek

Intézeti hírek - 2017. március 30, csütörtök

Beszámoló a "Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései" továbbképzésről - Budapest 2017.

A PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és a Convention Budapest Kft. által szervezett továbbképzés 2017. február 24-25-én került megrendezésre Budapesten. A rendezvény a vény nélkül kapható ("OTC") termékkört járta körül különböző szakterületekről érkező előadók segítségével.

Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései

A VÉNYNÉLKÜLI GYÓGYSZEREK A GYÓGYSZERES TERÁPIA MELLETT, HELYETT VAGY ANNAK RÉSZEKÉNT? HOGYAN HATNAK AZ OTC GYÓGYSZEREK A BETEGEKRE?

Az idei továbbképzésen már hagyományként jelentek meg az előadások előtti felvezető kérdések. A szavazógépekkel a résztvevők megismerhették egymás véleményét, valamint aktív résztvevőjévé váltak az előadásoknak. A válaszadók közel fele úgy érezte, hogy az ez évi téma azért keltette fel az érdeklődését, mivel az OTC-k szabad alkalmazása az egyik legnagyobb, ám legkevésbé felismert veszélyt jelentő tényező. A második leggyakoribb motivációnak az OTC készítmények számának és népszerűségének rohamos növekedése által felkeltett információigény bizonyult. A résztvevők válaszai is alátámasztották, hogy az "OTC" megnevezés értelmezése, használata nem egységes. Míg a válaszadók döntő többsége egyetértett abban, hogy az étrend-kiegészítők, "gyógyhatású gyógytermékek" és tradicionális növényi gyógyszerek az OTC termékkörbe sorolhatók, a vény nélkül beszerezhető törzskönyvezett gyógyszerek és a homeopátiás gyógyszerek tekintetében már megoszlottok a vélemények.

A vénynélküli gyógyszerek a gyógyszeres terápia mellett, helyett vagy annak részeként? Hogyan hatnak az OTC gyógyszerek a betegekre?

Prof. Dr. Törőcsik Mária a PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet egyetemi tanára előadása első perceiben eloszlatta a marketingről alkotott gyakori tévhitet, mely szerint a marketing egyenlő a reklámmal. A marketing koncepció alkotás, stratégia készítés, mely az egészségpiac jelentőségének növekedésével a napi gyakorlatunkat is érinti. A gyógyszertárainkba fogyasztók érkeznek (nem csupán betegek), akik nyomon szeretnék követni az egészségüket és aktív részesei szeretnének lenni a döntéseknek. Az előadó a patikai környezetben is megforduló vásárlói típusok – „autentikus”, „feel good vásárlók”, „kényelmesek”, „ínyencek”, „smart shopperek” és „akcióvadászok” – jellemvonásainak tárgyalásával segítette, hogy a résztvevők legközelebb felismerjék pácienseik melyik fő típushoz tartoznak, milyen motivációval érkeznek, támogatva a helyes kommunikációs stratégia megválasztását.

A vénynélküli gyógyszerek a gyógyszeres terápia mellett, helyett vagy annak részeként? Hogyan hatnak az OTC gyógyszerek a betegekre?

Szintén a PTE KTK Marketing és Turizmus Intézetből érkező, Dr. Lányi Beatrix egyetemi adjunktus bevezetőjében a globális „egészségtrend” megjelenéséhez vezető fő állomásokat mutatta be. Az 1970-es évekre jellemző magatartás az „odafigyelés”, majd az egyéni felelősségvállalás erősödésével „az egészség megőrizhető”-vé válik. Az 1990-es években megjelentek a tudatos fogyasztók, az „egészség befektetés”. Ma a világ gyógyszerpiaci keresletének 88%-áért mindössze 10 ország felelős. Hazai és nemzetközi felmérésekből kiderült, hogy a hagyományos gyógyszerellátási láncba bekerülő új, „kényelmesebb” elemek – internet, drogéria, benzinkút – ellenére a piacot erősen befolyásoló tényező a szakemberbe vetett bizalom, az orvos és gyógyszerész szakértelme, tanácsa.

A vénynélküli gyógyszerek és készítmények történetét Dr. Dobson Szabolcs, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke mutatta be. Az OTC (over-the-counter) szó elterjedése előtt a „kézi eladás” kifejezést használta a magyar nyelv, mely elnevezést máig hűen őriz néhány expediáló program. A ma is használt keresztjelzések 1855-ben kerültek bevezetésre, azt megelőzően kevés szabály élt a gyógyszerek kiadhatóságára vonatkozóan. 1933-tól beszélhetünk törzskönyvezésről, mely a mai notifikációhoz hasonló eljárást jelentett, míg a klinikai vizsgálatok csak 1951-től váltak elvárássá. A gyógyszerkészítményeknek hivatalos javallata csak 1952-től van. A történeti áttekintést követően az előadó a lázcsillapítás mint „lifestyle terápia” példáján keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy szakemberként a reklámok és információk kereszttüzében is meg kell őriznünk objektivitásunkat, melyhez hűen kell segíteni pácienseink tájékozódását az OTC-k világában az expediálás során.

A Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója, Dr. Feller Antal már előadása címében feltette a kérdést: „Hogyan hat a reklám az OTC-k forgalmára?” Az egészségbiztosító által támogatott gyógyszerek forgalma stagnál, a magánpatikai piac nagykeráras forgalmának 72%-át tette ki 2016-ban. Az OTC készítmények a forgalom 22%-át jelentették, mely az előző évhez képest növekedést mutatott. Vajon minek köszönhető az OTC és egyéb termékek térnyerése: az öngondoskodás, az egészségtudatosság vagy reklámok iránti fogékonyság hatásának? Elgondolkodtató adat, hogy a patikákba kihelyezett gyűjtő dobozokból származó megsemmisítendő gyógyszerhulladék mennyisége 2015-ben 230 tonna, 2016-ban már 276 tonna volt. Az előadó bemutatta továbbá, hogy a patikaköri – pl. Gyöngy, Alma – akciók teljes forgalomnövekedést idéznek elő, nem csak az adott láncban. Az akciós hónapok 2-4 vagy akár 6-szoros forgalomnövekedése azonban a kedvezményes időszak végét követően szinte azonnal lecseng.

Major Ferenc előadásában a MAGYOSZ OTC Bizottságának szemszögéből tekintette át a vény nélkül kapható készítmények helyzetét a hazai piacon. Hazánkban az OTC készítmények forgalmának lassuló, de folyamatos növekedése figyelhető meg. Az öngyógyszerezés életre hívása egyrészt gazdasági érdek, másrészt az egyén oldaláról annak a tudatnak a kialakulása, hogy ő tehet legtöbbet az egészségéért. Az öngyógyszerezésnek számos előnye van: gyógyító vagy prevenciós hatás, egészségesebb élet, jobb teljesítőképesség (kevesebb kimaradás a munkából). A szabályozás célja a fogyasztó egészségének legmagasabb szintű védelme kell hogy legyen. Ez biztosítható a termékek megfelelő minőségével és jelölésével (csomagolás, betegtájékoztató), a termékek áramlásának monitorozásával, valamint a jogszerű reklámozással. Fontos továbbá a betegek/fogyasztók megfelelő tájékoztatása, illetve a piacfelügyeleti szervek proaktív tevékenysége.

A vénynélküli gyógyszerek a gyógyszeres terápia mellett, helyett vagy annak részeként? Hogyan hatnak az OTC gyógyszerek a betegekre?

Bródi Gábor hangsúlyozottan közgazdaságtani szemléletű előadásában elmondta, hogy az OTC-vé történő minősítés előtt meg kell vizsgálni, valójában mennyire fontos az orvos szerepe a készítmény felírásában. Célszerű a betegút áttekintése is. Minél inkább életvitel jellegű készítményről van szó, annál inkább érdemes megfontolni az átsorolást, a switch-et. Ha arról kell dönteni, hogy a termék étrend-kiegészítő vagy OTC gyógyszer kategóriában kerüljön forgalomba, a fogyasztó árérzékenysége döntő tényező, mivel már az eltérő ÁFA is árkülönbséghez vezet. A gyógyszercégek OTC portfólióinak két fajtáját említette az előadó, a mély és széles portfóliót (a kettő kombinációja nagyon ritka). A mély portfólióval rendelkező cégek kevés, 5-6 blockbuster gyógyszerrel rendelkeznek, de ezeket a termékeket a gyógyszerészek szinte automatikusan ajánlják a betegeknek. A fragmentáltabb, úgynevezett széles portfólióval rendelkező cégek több, kisebb márkanévvel és kevesebb kockázattal vannak jelen a piacon.

Prof. Dr. Kaló Zoltán emlékeztette a hallgatóságot, hogy globálisan nagyobb az egészségügyi kiadások növekedésének mértéke, mint a GDP emelkedése, így korrekciós megoldások alkalmazására van szükség a kiadások csökkentésére. Az öngyógyszerelés térhódításával a finanszírozó költségei csökkenhetnek (gyógyszerár támogatás, orvosi látogatások száma), a nem megfelelő alkalmazás következtében felmerülő többletköltségek, valamint a szolgáltató indukálta kereslet ugyanakkor akár tovább is növelhetik az egészségügyi kiadásokat. A kérdés megválaszolásához költség-hatékonysági elemzésre lenne szükség, mely elvégezhető a finanszírozó, a beteg, a társadalom vagy az egészségügyi szolgáltató nézőpontjából is. Korrekt elemzést az összes költség figyelembe vételével lehetne készíteni. Összességében azonban az OTC készítményekkel kapcsolatos farmakoökonómiai elemzések a vényköteles gyógyszerek támogatási döntéseihez képest kis jelentőséggel bírnak.

Sas István az OTC gyógyszer reklámok és lélektani hátterük bemutatására törekedett igen interaktív, látványos és megannyi gyakorlati ismeretet felsorakoztató előadásában. A reklámok lélektani alapja az ígéret. A gyógyszerek reklámja szigorúan szabályozott terület, mely kihívások elé állítja azok készítőit. Emiatt az ígéretek megfogalmazása során verbális manipulációs technikákat alkalmaznak a készítők, melyek értelmezése szubjektív, így igazolhatóságuk számonkérhetetlen. Az elismert reklámszakember egy tucat furfangos ígéretet sorolt fel, melyeket a gyógyszerek és a gyógyhatású termékek reklámjában alkalmaztak és alkalmaznak jelenleg is. Az OTC gyógyszerek reklámpiaci jelentőségét jól szemlélteti, hogy a TV összes csatornája napi kb. 90 db gyógyszer és gyógyhatású termék reklámot sugároz. A legfontosabb kategória a nátha, vitaminpótlás és a fájdalomcsillapítás. Így pl. évi 1500 óra, napi 320 perc „nátha reklám” megy le. Az előadó az aktuális trendekre is felhívta a figyelmet és tudatosította a részvevőkben, hogy napjainkban a fogyasztói hatalomátvétel időszakában vagyunk ahol a fogyasztó az információknak nem csak célpontja, de alkotója is egyben. Ez új módszerek alkalmazását teszi szükségessé a gyógyszerek népszerűsítése során is.  Ez az úgynevezett „pull marketing”, melynek eszközei a következők: SEO (kereső optimalizálás), programmatic marketing (fórumok célzott reklámjai), a közösségi média szponzorált hirdetései az üzenőfalon, tartalom marketing (content marketing, mely esetén a szöveges tartalomba bújtatott információkat reklám követi), valamit a natív hirdetés, melyet (látszólag) független és pártatlan sajtóorgánum közölt.

Dr. Fittler András előadása bevezetőjében adatokkal is alátámasztotta, amit a résztvevők talán sejtettek: az e-kereskedelem dinamikusan fejlődik (mértéke hazákban közel +20% évente), az online elérhető termékek közt pedig már megtalálhatóak a gyógyszerek is. A gyártótól egészen a betegig tartó zárt és biztonságos gyógyszerellátási lánc garanciáit megingathatja az internetes gyógyszer-kereskedelem, melynek szabályozása és gazdasági modellje országonként igen eltérő lehet. Jelenleg az EU-ban közel 7000 legális internetes gyógyszerforgalmazó felület működik, ugyanakkor az illegális honlapok száma akár több százezres nagyságrendű. Az ezredfordulót követően folyamatosan fejlődő online gyógyszerpiaci tér Európában OTC termék központú, jelenleg Magyarországon is kizárólag vény nélkül kapható gyógyszerek árusíthatók internetes gyógyszertárak által. A gyógyszereket csomagküldés útján juttatják el az engedéllyel rendelkező patikák a betegekhez. A hazai legális online gyógyszertárak száma 80, melyek honlap-analitikai vizsgálata alapján az előadó megállapította, hogy kevesebb, mint egy tucat honlap játszhat meghatározó szerepet a Magyar piacon.

A továbbképzés második napjának első előadójaként Prof. Dr. Paál Tamás, volt OGYI főigazgató a vény nélküli gyógyszerek hatósági szabályozását és a különböző engedélyezési lehetőségeket mutatta be. Megtudhattuk, hogy az ilyen típusú készítmények forgalomba hozatala nemzeti és Európai Uniós szinten is megvalósulhat (az EMA javaslatára az Európai Bizottság engedélyezi). Általánosságban elmondható, hogy egy adott gyógyszer vény nélkül is kiadható státuszának meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, így a gyógyszerek kiadhatósága nem egységes az európai gyógyszerpiacon. Az előadó kiemelte, hogy ez nem jelenti azt, hogy az adott hatóanyag kockázata országonként eltérő lenne. Fontos tudni, hogy egy készítmény kockázata a nem kívánatos hatás gyakoriságának és a súlyosságának szorzata alapján határozható meg. A példaként felhozott metamizol esetében az agranulocytosis súlyos, de ritka mellékhatás, a kiadhatóságának vényhez kötéséről született hatósági döntés hátterében a gyógyszertárból való kikerülés megakadályozásának szándéka állt.

A vénynélküli gyógyszerek a gyógyszeres terápia mellett, helyett vagy annak részeként? Hogyan hatnak az OTC gyógyszerek a betegekre?

Dr. Pethő Gábor farmakológus professzor előadásában a vény nélkül beszerezhető fájdalomcsillapítók farmakológiai értékelésének aspektusait és az alkalmazás során esetlegesen fellépő kockázatok legújabb vizsgálati eredményeit mutatta be. Általános alapelvként elhangzott, hogy a kockázatok minimalizálása érdekében a fájdalomcsillapítót a legalacsonyabb hatékony dózisban, a minimálisan szükséges ideig alkalmazzuk. A jelenleg elérhető vizsgálati adatok tükrében szívbeteg vagy kardiovaszkuláris rizikófaktorral bíró egyének kezelésekor célszerű a naproxent vagy acetilszalicilsavat választani, a gasztrointesztinális mellékhatások szempontjából ugyanakkor nem ezek a hatóanyagok a legkedvezőbbek, ami korlátot szab a hosszú távú tolerálhatóságuknak. A továbbképző előadás hasznosságát jelzi, hogy hatására több mint duplájára nőtt a hatóanyagokat COX-szelektivitás alapján helyesen csoportosítók aránya az előadást megelőző felméréshez képest.

Dr. Rinfel József klinikai főorvos és háziorvos a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek és a családorvosi gyakorlat kapcsolatába nyújtott bepillantást. Megkérdőjelezhetetlen tendencia, hogy a betegek egyre nagyobb arányban fordulnak a komplementer és alternatív gyógyászati megközelítésekhez. Erre a jelenségre és látható társadalmi igényre az orvoskollégáknak is reagálniuk kell. Annak ellenére, hogy az egy orvosra jutó konzultációk száma kiemelkedően magas ma hazánkban (évi 12 millió orvos-beteg találkozás), elmondható, hogy egy átlagos orvos-beteg találkozás időtartama nem több, mint 6-8 perc, ami gátat szab a lehetőségeknek. A biztonságos és hatékony gyógyszeres terápia előmozdításához elengedhetetlen (lenne), hogy a családorvosok az OTC gyógyszerválasztás és ajánlás során a következő szempontokat is figyelembe vegyék: a beteg helyzetének és állapotának komplex felmérése és értékelése, a beteg terápiás döntéshozatalba való bevonása, megfelelő orvosi kommunikáció. Az előadó hangsúlyozta a háziorvosok és gyógyszerészek együttműködésének jelentőségét az OTC készítmények alkalmazása kapcsán is.

Az OTC készítményekkel kapcsolatos tanácsadás a gyógyszerészi gondozás fontos területe, ezzel a résztvevők is egyetértettek: az interaktív visszajelző rendszeren keresztül kapott válaszok alapján a jelenlevők 78%-a kívánatosnak tartja, hogy a megfelelő OTC készítmény kiválasztásában segítsen, 97% szerint pedig az OTC készítményeket a gyógyszeres terápiával összehangoltan kellene alkalmazni. Ezzel szemben a legtöbb válaszadó szerint (42%) a betegek mintegy 10-20%-a egyeztet csupán a gyógyszerésszel, mielőtt alkalmazni kezd egy OTC készítményt, senki nem értékelte az arányt 60% fölöttire.

Dr. Télessy István bevezető diáin friss hazai adatokkal szemléltette, hogy a vény nélkül kapható termékek gyógyszertári forgalma évről évre nő, gyakorlatilag ezen készítmények képezik a gyógyszertári növekedés motorját. A termékkör szakmai megítélése mégis ambivalens, ehhez az is hozzájárul, hogy gyógyszerészként sem könnyű eligazodni a „palettán”. Például probiotikumok négy különböző termékkategóriában is forgalomba kerülnek, a beteg egyéni igényeihez igazodó, szakmailag is megalapozott választás speciális tájékozottságot igényel. Az ellátási lánc különböző szereplői és a szakmai szervezetek között 2016-ban létrejött megállapodás, mely az önszabályozásra építve igyekszik garanciákat beépíteni a rendszerbe, jelentős előrelépést jelenthet a termék- és betegbiztonság terén. Az előadó kiemelte, hogy a gyógyszerész felelősségi körébe tartozik, hogy az interneten szerzett nem helytálló információt ne hagyja rá a betegre/fogyasztóra.

Záró előadásában Prof. Dr. Botz Lajos gondolatébresztő ábrákon mutatta be, miként tört meg a ’70-es években a korábban szárnyaló modern medicina népszerűsége, milyen tényezők vezettek a nem igazolt hatású, ill. alternatív gyógymódok ezzel párhuzamos gyors térnyeréséhez, újrafelfedezéséhez. Hazánkban is forgalmazott készítmények példáján láthattuk, milyen szabályozási szempontok és gyártói motiváció állhat ugyanazon aktív összetevőt tartalmazó OTC gyógyszerek és étrend-kiegészítők hatóanyag megnevezésének, illetve deklarált „indikációik” különbözőségének hátterében. A nemzetközi szakirodalom globális problémaként és a „hivatalos medicina” egyik legfontosabb torzító tényezőjeként írja le az étrend-kiegészítők és más OTC készítmények alkalmazását. Az előadásban bemutatásra kerültek több beteg- és gyógyszercsoport vonatkozásában a gyakorlati szempontból is jelentős gyógyszer-interakciók.

A vénynélküli gyógyszerek a gyógyszeres terápia mellett, helyett vagy annak részeként? Hogyan hatnak az OTC gyógyszerek a betegekre?

A rendezvényt záró visszajelzések alapján a hallgatóság döntő többsége elégedett volt az elhangzott előadások szakmai színvonalával és a technikai lebonyolítással, 89%-uk mindenképpen részt venne a jövőben is hasonló rendezvényen. Reményeink szerint a továbbképzés hozzájárult, hogy a résztvevők nagyobb tájékozottságra és szakmai magabiztosságra tegyenek szert a vény nélkül kapható készítmények vonatkozásában, a különböző szakterületről érkező előadók nézőpontjainak megismerésével pedig árnyaltabb képet kaphattak a termékkör szerepéről.

Hírarchívum