Hírek

Egyéb hírek - 2018. január 29, hétfő

Arts-in-Med – Juhász Előd zenetörténész

Az Arts-in-Med tavaszi programsorozatának első szereplője Juhász Előd zenetörténész, aki részleteket mutat be a budapesti Sajtóházban 2016. október 17-én rögzített videófilmből, ami Kocsis Zoltán zongoraművész utolsó nyilvános beszélgetése.

Juhász Előd életútja

Juhász Előd szülei az 1920-as években költöztek a Partiumból Budapestre. Mindketten szerették a zenét, apja a mérnöki hivatás mellett hegedűlt is, anyai nagybátyja, Németh Amadé karmester, zeneszerző volt.

Középiskolai tanulmányait 1956-ban fejezte be a Toldy Ferenc Gimnáziumban, ahol osztálytársa volt többek között Szabó István Oscar-díjas filmrendező. Tanulmányai közben egy zeneiskolában tanult zongorázni, az érettségi után pedig felvételizett a Zeneakadémia karmester-, illetve zenetörténész szakára, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára. Mindkét helyre felvették, de végül a Zeneakadémiát választotta. A zenetudományi tanszéket röviddel azelőtt hozta létre Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence, de mesterei között tudhatta még Bartha Dénest és Bárdos Lajost is.

Tanulmányai alatt kórusoknál, kisegyütteseknél, népi zenekaroknál volt korrepetitor, de már a Magyar Rádiónál is kapott kisebb megbízásokat. Zeneakadémiai tanulmányait 1961-ben kitüntetéssel fejezte be, szakdolgozatának témája Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operája volt, emellett elvégezte az ELTE BTK zeneesztétika szakát is.

Végzés után a Magyar Rádiónál kapott munkát, 1992-től a Zeneműkiadó szerkesztő-gyakornoka is volt. 1963-ban végleges állást kapott a Rádiónál, és már első évében meginterjúvolhatta a Budapestre érkező Igor Sztravinszkijt. Műsorvezetője volt a Hétvégi panoráma, a Kettőtől ötig és a Muzsikáról – fiataloknak című műsorsorozatoknak, továbbá a Csiba Lajossal közösen jegyzett, 25 évig futó Zeneközelben című adássorozatnak. Utóbbi vegyes tematikájú műsor volt, amiben a komolyzene mellett a népzene, a jazz és a rock is helyet kapott.

Közben írt is, első könyve az 1964-ben megjelent Gershwin című kötet volt, emellett zenei ismeretterjesztő előadásokat is tartott fiataloknak.

1966-ban egy Ford-ösztöndíj segítségével és Kodály tanácsaival felvértezve egyéves amerikai tanulmányúton vett részt. Itt megismerte az amerikai zenei életet, a zeneiskolákat, a zenei kísérleteket, például az elektronikus zenét és a zenei fesztiválokat. Doktori disszertációját a zenei esztétikum és a hétköznapi tudat áthidalási lehetőségei témájában írta, a Trisztán és Izolda, illetve A kékszakállú herceg vára című operákon keresztül.

1981-ben, Czigány György hívására átment a Magyar Rádióból a Magyar Televízióba, ahol – több más mellett – a Zenebutik volt rendkívül népszerű műsora. Ebben a komolyzenei témák mellett bemutatták a legfrissebb nyugati pop-rock klipeket, és emellett irodalmi, képzőművészeti részek is szerepet kaptak benne. Az élőben sugárzott, változatos helyszínekről (még külföldről is) jelentkező adássorozat húsz év alatt 266 adást ért meg. A műsor és egyben Magyar Televíziós pályafutása 2002-ben, nyugdíjazásával szűnt meg.

A Zenebutikot – ZENE-kaleidoszkóp – Zenész-BUTIK néven – átvitte a Satelit TV-hez, de az nemsokkal később, 20 adást követően tönkrement. Ezután, 2002–2003-ban a Hír TV-nél vezette a Zenehíd, illetve az Operapáholy című műsorokat. 2005-től 2009-ig a Szépművészeti Múzeumban Múzeum+ néven, a hetente egyszer jelentkező zenei programot vezette, és létrehozta a Szépművészeti Kórust.

A Magyar Katolikus Rádióban Csiba Lajossal párban készíti a Zeneközelben című műsorsorozatot. Rendszeresen tart zenei ismeretterjesztő előadásokat, alkalmanként a debreceni és a pécsi egyetemen is. Folyamatosan írja könyveit, 2017-ben a Kocsis Zoltánnal készített utolsó interjúját teszi közzé.

Kocsis Zoltán életútja

Kocsis Zoltán (Budapest, 1952. május 30. – Budapest, 2016. november 6.) kétszeres Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója (1997–2016), érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja.

Hároméves korában kezdett el zongorázni. 1957–1963 között a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán tanult Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványaként.

Nemzetközi ismertséget 18 éves korában szerzett, amikor a Magyar Rádió Beethoven-versenyét megnyerte. 21 évesen megkapta a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat. Néhány év alatt meghívás meghívást követett a világ minden jelentős zenei központjába és fesztiváljára.

Huszonöt évesen megkapta a magyar állam által adható legmagasabb kitüntetést, a Kossuth-díjat, és fellépett a világ számos vezető zenekarával: a Berlini Filharmonikusokkal, a Royal Filharmonikus Zenekarral, a Bécsi Filharmonikusokkal, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral, a San Francisco-i Szimfonikus Zenekarral.

Rendszeres vendége volt több fontos fesztiválnak, és olyan ismert karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Ferencsik János, Lovro von Matacic, Charles Dutoit, Herbert Blomstedt és Michael Tilson Thomas.

1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. 1984-ben az Érdemes művész címet, hat évvel később a Kiváló művész címet is megkapta. 1987-től karmesteri pályája mellett komponált is.

A Denon, a Hungaroton, a Nippon Columbia, a Phonogram és a Quintana lemezcégek részére készített több felvétel után hosszú éveken át a Philips Classics exkluzív művésze volt.

Kocsis Zoltán 1997 őszétől a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezette. Az eltelt években a Nemzeti Filharmonikusokkal Európa számos országában, valamint Japánban és az Egyesült Államokban is szerepelt. A közönség mindenütt világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte.

2005-ben másodjára is megkapta a Kossuth-díjat. A Hungaroton gondozásában és Kocsis Zoltán vezetésével 2006 decemberében útjára indult az új Bartók-összes. A sorozatban megjelenő CD-k közül többet rangos nemzetközi díjakkal (MIDEM Classical Award, Diapason d’or, Pizzicato Supersonic-díj) tüntettek ki.

2010. január 16-án mutatták be a Művészetek Palotájában Arnold Schönberg: Mózes és Áron című operáját, amelynek harmadik felvonását Kocsis Zoltán komponálta. Minden év május 30-án megtartott születésnapi koncertjének bevételét a Gyermekmentő Szolgálatnak ajánlotta fel.

2012. szeptember 21-én életmentő szívműtéten esett át, 2016. november 6-án hosszú betegség után elhunyt.

 

Juhász Előd zenetörténész beszámolója február 13-án 18 órakor kezdődik a Szigeti úti, első emeleti tanácstermünkben.

Hírarchívum